Az Imbecil Design Gittegylet (IDEG) képviselőinek nyílt levele a Szkeptikus Társaság és az Értelmes Tervezettség Mozgalom tagjainak címezve.
Örömmel konstatáltuk a két vitázó fél előremutató kezdeményezését, mivel végre építő eszmecsere indulhat az állóháborúba merevült lövészárkok közt. Már éppen ideje volt az értelmes beszédnek. Ezen a pozitív példán felbuzdulva a mi mozgalmunk is szót kér a vitában, ugyanis ugyanazokra a kérdésekre keressük a válaszokat, és ugyanazokat az elveket - a tisztán természettudományos módszereket - tarjuk a megismerés kulcsának, mint az ÉRTEM, és névlegesen a darwinisták.
A vitázó felek eredetileg három kérdéskört határoztak meg, ezek:
1. Ésszerű válaszlehetőség-e az intelligens tervezettség az élővilág eredetére? (ezt mi természetesen kiegészítenénk az Elcseszett Tervezettség tudományos elméletével)
2. Előrelépés, vagy visszalépés a tudomány számára a darwinizmus megkérdőjelezése?
3. Szabadjon-e megemlíteni a hazai iskolákban az élővilág intelligens tervezettségének lehetőségét?
Mi csupán egyetlen, röviden megválaszolható kérdéssel szeretnénk megtoldani a listát:
4. Szabadjon-e megemlíteni a hazai iskolákban az élővilág unintelligens tervezettségének lehetőségét?
Az első szó jogán.
A két fél vitájába beleszólni azok akarata ellenére nem akarunk, ezért mind az ÉRTEM, mind a Szkeptikus Társaság részére eljuttatjuk ezen nyílt levelünket, amiben mindkét felet tisztelettel megkérjük, járuljanak hozzá hogy menet közben csatlakozzunk a konstruktív párbeszédhez. Elsősorban a Szkeptikus Társaság jóhiszemű hozzáállását reméljük, hiszen az általános értelemben vett Tervezettséget immár két, független csoport is képviseli, míg a klasszikus darwinizmust csupán ők egyedül. Hogy a 'kettő az egy ellen' igazságtalan küzdelmét valamelyest kiegyenlítsük, mozgalmunk határozottan kijelenti, hogy ugyanolyan kritikusan fog viszonyulni az ÉRTEM álláspontjához, mint teszi azt az evolúció elméletével.
A levélváltás margójára.
Az első két levélre reagálva leszögeznénk, hogy mozgalmunk ugyanúgy egyértelműnek látja a tervezettség tényét, mint az ÉRTEM. Számunkra sem meggyőző a darwinizmus kínálta magyarázat, amely a biológia körén belül vett két tetszőleges állapot közé képes vízionálni egy ad hoc evolúciós átmenetet, de azt sosem tudják a gyakorlatban demonstrálni. A két állapot lehet bármi: nemzettség, rend, család, vagy még magasabb taxon, egy röpképtelen és egy (látszólag) tökéletesen repülő élőlény, egy még nem is létező és egy kifejlett szerv, sőt szervrendszer - amikhez mindig kreálható egy hipotetikus átmenet. A darwinizmus elméletben bármekkora távolságot leküzd, de a gyakorlatban egy milliméternyit sem tud igazolni ebből.
Mi is ugyanúgy látni szeretnénk a konkrét példákat, mint az ÉRTEM képviselői, és nagyon reméljük hogy szabatos választ kapunk ezekre a kérdésekre. Addig viszont egyetértünk azzal a megállapítással, hogy "a mutációs-szelekciós mechanizmus, amelynek a fajok létrejöttét ma tulajdonítják, minden megfigyelés és kísérlet szerint alkalmatlan arra, hogy akár egy, akár több lépésben komplex biológiai struktúrákat és élettani folyamatokat hozzon létre."
Az evolúciós mechanizmus kétséges működésén túl a rokonsági kapcsolatok megállapítását sem tartjuk megalapozottnak, amiket elsősorban a morfológiai hasonlóságokból vezetnek le: attól hogy a karalábénak is van feje, meg az embernek is, nem bizonyítja hogy a karalábékból fejlődtünk ki. Az ilyesfajta homológiákra építő evolucionista spekulációkat el kell utasítsuk. A rokonsági viszonyokat a genetika sem támasztja alá, főleg mivel annak eredményei a legtöbb esetben éppenséggel ellentmondásban vannak az anatómiai hasonlóságokból kirakosgatott leszármazási sorokkal.
IDeológiai vita.
Hasonlóképpen osztjuk az ÉRTEM megállapítását az evolúcióelmélet ideológiai elfogultságát illetően, hiszen annak marxista-ateista gyökereit nehéz is lenne letagadni. Mindazonáltal az ÉRTEM függetlenségét is meg kell kérdőjelezzük, amikor a tervezettség kapcsán csupán az "intelligens" tervező lehetőségét tarják elképzelhetőnek. Végletes naivitásnak tűnik vitapartnerünk azon megállapítása, miszerint "az élővilág intelligens tervezője tudatosan épített be a fajokba a képességek mellé hiányosságokat is." Könnyen tetten érhetjük az elfogultságot a következő mondatokban: "Ez nem jelentené feltétlenül azt, hogy ő tökéletlen. A világ dolgai lehetnek tökéletesek abban az értelemben is, hogy tökéletesen olyanok, amilyennek a tervező léte akarta hozni őket." Ugyan, egy tökéletesen működésképtelen rádióról is ezt állítanánk? Tökéletes, mert eleve működésképtelenre lett tervezve? Az odaégett vacsora is tökéletes, hiszen ilyennek tervezte a háziasszony? A lyukas zokni is tökéletes, mert tökéletesen lyukasra lett tervezve?
Az ÉRTEM szerint tehát két ellentétes kiindulási feltételből is ugyanaz következik:
Tökéletes Terv - tehát Tökéletes Tervezője volt.
Tökéletlen terv - tehát Tökéletes Tervezője volt.
Ez már nem tudomány, ez ideológia. Ezzel tulajdonképpen nyíltan elismerik, hogy világképük korlátai miatt nem hajlandóak számításba venni az ideológiai okokon túlmutató magyarázati lehetőségeket. Azonban ezt az abszurd érvelésüket könnyedén megcáfolhatjuk - elég felcserélni a következtetés irányát: ugyan ki következtetne egy tökéletes tervből arra, hogy az alkotója tökéletlen? Egy zseniális ötletből, hogy a kiötlője ostoba? Egy finom vacsorából, hogy a szakács nem tud főzni? Egy másodpercre pontosan járó zsebórából, hogy az órásmester vak?
A logikus válasz.
Az IDEG mozgalom tehát azt állítja, hogy a terv és a tervező közt szoros összefüggés van. Logikus állítás, hogy:
- ha a terv tökéletes, akkor a Tervező is az;
- ha a terv tökéletlen, akkor a Tervező is az.
Mint már kifejtettük, a tervezettség tényét mi is elfogadjuk. Most már csupán az élőlények „terveit” kell megvizsgálnunk. A tengerparton talált zsebóra népszerű analógiájával könnyen szemléltethetjük a gondolatmenetünket: ha az óra pontatlanul, össze-vissza jár, tucatnyi különböző percmutatója van, de hiányzik az óramutató, a mechanikus szerkezetben van egy teljesen funkciótlan, ám a specifikált komplexitást mutató lítium elem, és az óraüveg átlátszatlan, akkor a tervezési hibák mindenki számára nyilvánvalóak. Annak az esetnek a kizárására, hogy az élővilág eredetileg tökéletes volt, csupán az idő során a sorozatos mutációk rontották el a biológiai „óraszerkezeteket”, alkalmazzuk az evolúció lépéseinek modelljét: vegyünk néhány ezredmásodpercre pontosan járó órát, mozsárban törjük azokat össze, s a darabokat egy dobozban rázzuk a végtelenségig - sosem fognak pontatlanul járó, felesleges alkatrészeket tartalmazó avagy éppen hiányos mechanikájú órákká összeállni! Ugyanis soha, semmilyen órává nem fognak összeállni! Tökéletes órákból mutációs-evolúciós úton sosem lesznek tökéletlen órák! Ha tehát az órák tökéletlenek, akkor mindig is azok voltak.
Könnyen beláthatjuk, hogy az a megállapítás az élővilágra ugyanúgy áll – és épp ez a felismerés alkotja az Elcseszett Tervezettség tudományos elméletének a mélységes magyarázó erejét. Egy tökéletesen megtervezett DNS szekvencia sosem fog magáról hibás másolatot készíteni, hiszen akkor önnön tökéletes voltát cáfolná! Amennyiben tehát az élőlények genomjában vannak hibák – azaz mutációk, akkor azok megléte a bizonyíték a Kezdetektől Tökéletlen Tervezésre! És mutációk bizony vannak...
Még maga Richard Dawkins – az egyik legmegátalkodottabb evolucionista biológus – is elismeri a biológiai tökéletlenségeket, mint írja: „Azért töltöttem egy napot az anatómussal a zsiráfot boncolva, hogy tanulmányozzam a bolygóideget, mint az evolúciós tökéletlenség példáját.” (A legnagyobb mutatvány, p 192.). Ezért ha valóban a tiszta természettudomány módszertanát akarjuk követni, akkor a bizonyítékokat követve egyértelművé válik:
- a Tervező létezik,
- a Tervező tökéletlen.
Csupán ezeknek a nyilvánvaló igazságoknak az elfogadása után lehetséges folytatni a valóban értelmes vitát.
2010. 11. 07., Budapest
A nyílt levelünk letölthető PDF formátumban!
