A jóságos dilettáns
Nagy örömmel látjuk, hogy az Unintelligens Tervezettség most még képlékeny keretrendszerén belül rendkívül sok tudományos hipotézis jelent meg. A köztudatban és az alternatív tudományos körökben is a leginkább ismert és elterjedt koncepció a Nem Tudatosan Rosszindulatú De Unintelligens Tervező - rajtunk kívül például az Unintelligens Tervezes blog mögött álló tudományos műhely is ezt az irányt képviseli; fontos kiemelnünk, hogy ők tőlünk függetlenül, az antidarwinizmus Wallace-eként, csupán a tudományos tényeket követve jutottak ugyanarra a felismerésre. Valamint itt kell megemlítenünk a TöTöT - Több Tökéletlen Tervező - hipotézisét is, de ennek a lehetőségnek a tudományos igényű megválaszolásához további kutatómunka és quote mining szükséges.
Természetesen nem hallgathatjuk el az egyéb lehetőségeket, amik a mi paradigmánkon kívül helyezkednek el, mi nem szeretnénk abba a logikai csapdába esni, amibe az Intelligens Tervezettség hívei gyakorta kerülnek. A darwinizmus és az IT vitája nem egy privát párbaj, hanem a Végső Igazság keresésének egy parázs vitákkal kísért mozzanata. Fogadjuk meg az ÉRTEM-nek a pluralizmus és a tudományos haladás nevében elhangzó intelmét:
"(9. d) Két álláspont ütköztetésével hamis dilemma benyomását kelteni („vagy az egyik, vagy a másik igaz”), miközben az adott témában másféle alternatívák is lehetségesek."
A gonosz profi
Mik tehát az alapvetően jóindulatú, de tehetségtelen Tervező - vagy Tervezők - hipotéziseinek alternatívái? Olyan elméletet kell keresnünk, ami a megfigyelt valóságot és a mögé képzelt falszifikálhatatlan szellemvilágot hatékonyabban írja le, mint az Intelligens Tervezés.
Az Elcseszett Tervezettség mellett az egyik ilyen alternatív alternatíva a Rosszszándékú Értelmes Tervezettség (RÉT) hipotézise. A körülöttünk lévő biológiai struktúrák kuszasága és tökéletlensége vagy figyelmetlenség és ostoba tervezés, vagy éppenséggel precíz tervezés és hideg gonoszság keveréke. Hiszen a világ élőlényeinek legalább a negyede (!) parazita, amik létezését még a mi elméletünk is csak bizonyos előfeltételezések révén tudja megmagyarázni. Ez már jóval több, mint a szimplán elrontott biológiai struktúrák sorozata, azt könnyedén magyarázza a mi elméletünk is. Még az agyba tévedt lárvák példája sem demonstrálja az Egyszerüsíthetetlen Komplexitás által támasztott kihívásokat, hiszen mondhatjuk, ezek a lárvák nem ide lettek tervezve, szimplán a rossz tervezés révén kerültek csak oda. De egy komplex - ráadásul Egyszerüsíthetetlenül Komplex - biológiai mechanizmus immár nehezebben magyarázható egy - vagy több - tervezési bakival.
Új szempont
Vegyük például az emberi szemgolyóban élősködő Loa Loa Filariasis fonalférget. A szaporodási ciklusa mindennek nevezhető, csak nem egyszerűnek, és bármely elemet kivéve a kör megszakadna, azaz a szaporodási ciklus az első (tervezett) generáció után nem is folytatódhatna.
A nematóda féreg tehát kezdettől fogva is így szaporodott. Nyilvánvaló, hogy ennek a szövevényes ciklusnak a Rosszindulatú Értelmes Tervezés hipotézis adja a legegyszerűbb és a legkevesebb önkényes kitételt tartalmazó magyarázatát. Természetesen az Elcseszett Tervezettség ugyanúgy előnyben van a saját pályáján, azaz az értelmetlen és elrontott biológiai struktúrák magyarázatakor. E két egymásnak feszülő paradigma kölcsönhatásai és látszólagos ellentmondásainak kutatása mindenesetre a jövő kutatóinak feladata.
A tanulság tehát, hogy nem ignorálhatjuk a rivális elméleteket csupán azért, mert valamiért nem szimpatizálunk velük. Minden esetben a bizonyítékokat kell követnünk, hogy az élővilágra vonatkozó elméleteink közül végül a legnagyobb magyarázó erővel rendelkezőt választhassuk ki. Tasi István szavaival élve: "A felsőbbrendű elme közreműködésének különböző koncepciói így teljes értékű alternatívák, amelyek legalább olyan magyarázó erővel rendelkeznek, mint a materialista megközelítés. "
